bársonysimogatások

Amikor a szél meglegyint bicajozás közben,nem is tudsz másra gondolni mint egy bársonysimogatásra, ami szalad át a bőrödön és valami érthetetlen jó érzéssel tölt el.
És amikor így simogat a szél, tudod, hogy most aztán szabad vagy! Kerekezel a végtelenek tűnő mezőkön, beleolvadsz a nyári zöldekbe, sárgákba, rikító lilákba és az ordító pirosakba. Minden virít és minden nevet! Mindjárt a kormányt is elengeded és kitárt karral fogadod a bársonyszelet, a színorgiát, a fű illatát. Már tudod, hogy ezért az érzésért megérte! Megérte kockáztatni, elengedett kézzel kormányozni, aztán szépen elfeküdve, sajgó térddel ismerkedni a föld színeivel...Odalentről fölnézni az égre és felejteni az irodát.....
Akkor aztán lehet bégetni a közelgő birkáknak, talán megértik és válaszolnak: bizony mi is érezzük a rétnek ezt a mérhetetlen szabadságát és a szélnek ezt a bársonysimogatását......beee.....