HÚ! Micsoda otthonkát láttam ma! Atyavilág... lélegzet elállító volt! Csak pillogtam ott a nagy kapu előtt! Igazi régi keménykötésű lenvászon, barnás színben, az ötvenes évek dizájnjában pompázva. Ezt aztán Esterházy Esti Kornéljának elszánt földosztásos arcú Rózsikája is megirigyelhetné, miközben "mély torokhangon bugyborogna belőle: az anyja kalóz úristenit" ez aztán az otthonka!
S.-nek szeretettel:)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése