Összes oldalmegjelenítés

2009. december 26., szombat

szépségek


erdő puha csendje
fák közt kúszó fénysugár
sár csillogása
patak csobogása
felhő égbe nyúlása
kutya ugatása
egy könyv érintése

2009. december 17., csütörtök

cinema paradiso

Amikor az ember kamaszkoráról morfondírozgat babfőzelék fogyasztása közben, arra gondol milyen jó is volt egykor a falujában a moziba járás.
Szinte szertartássá vált a szombat esti előadás megnézése. Persze előtte jól megbámultuk a kirakatban lévő igen príma képeket, amikről nagyjából lehetett tudni, hogy mire számíthatunk. De a lényeg nem is igazán ez volt! Az hogy kapunk-e jegyet vagy sem, az nem is volt kérdés! A mozi pénztárosa mindig tudta: hetedik sor bal oldal. Az, hogy hányas szék mindig az döntötte el, hogy ketten mentünk vagy öten, vagy tízen vagy ki tudja hányan.
Milyen jó is volt a jegykezelés után az elsötétítő függönyön túl, amikor már megcsapott a Szag! A Moziszag. Én csak így hívtam. Nagyon kedveltem ezt a semmivel össze nem hasonlítható illatot. Igen ennek a szagnak volt egy érzelmi töltődése. Ott volt az ember orrában és várt... várt, hogy mi fog történni. Mert mindig történt valami. Legfőképp a gépész szidása. Hangos! Kiabálta be valaki. Nem hallom! Így a másik.
De az amire mindenki várt, szerencsére minden mozielőadáson elhangzott. HOMÁLYOS!!!
Volt egy rendőr ebben a faluban. Az volt a becsületes neve, hogy Homályos Vilmos.
Ez a név aztán sok embernek beindította a fantáziáját..... és itt a moziban lehetett igazán megtorolni a rendőri intézkedések által okozott sérelmeket. Mert valaki mindig bekiabálta, hogy HOMÁLYOS és valaki mindig vissza is válaszolt rendesen, hogy NINCS ITT! Na és persze nyerítés és röhögés. Én azt gondolom a mozigépész direkt homályosította el időnként a filmeket, hogy ez az össznépi harag itt kibuggyanjon és dőljön végig a mozin a nevetés, felszabadítva ezáltal a feszültségeket a rend őre és falu népe között. Hát ezért is érdemes volt akkoriban moziba járni....
Az elmúlt év végen ezt a mozit lebontották... a szagával együtt. Kár érte.
Még jó lenne legalább egyszer bekiabálni: HOMÁLYOS!

2009. december 8., kedd

Installálás

Az emberben meghűl a vér, ha az autójában menetközben egyszerre kigyullad minden figyelmeztető jelzés. Ép hogy nem vijjog, de már zakatol a szíved és nyomnád a féket
megállásra késztetvén járgányodat, de az meg nem fog. Sőt bekeményít. Aztán pont a hegyről jössz lefele. Hú, micsoda kaland ez gondoltam és a szívem már nem zakatolt hanem egyenesen kiesett a kabátom alól. Azért csak eszembe jutott a kézifék, ami meg is állította ezt az elszabadult lóerőt. Na gondoltam most mit csináljak miután visszatuszkoltam szívem a kabátom résébe. Elvetettem minden gondolatot ami ebben a hideg,zuhogó esőben emberi segítséget jelentett volna.
Morfondíroztam magamban.... mostanában túl sok ilyen dolog történik... és bonyolultnak hitt dolgok nagyon egyszerűen oldódtak meg....
Négy ilyen eset is előfordult. Na és mit csináltam? Kihúztam és visszadugtam bizonyos vacakokat. Hát akkor most is... kihúztam és visszadugtam ezt az indítókulcsot. És igen, fog a fék, semmi nem világit, de azért csak óvatosan...
Ekkor arra gondoltam, milyen jó lenne ha magamat is így ki tudnám húzni és visszadugni mint ezeket a vacakokat. Ha újra tudnám installálni magam! Kezdhetném előröl az egészet! De, vajon tényleg jó lenne.....???????

2009. december 4., péntek

egy versféle

INDULÁS


Eleget láttam. A látomás mindenütt előbukkant.
Eleget szereztem. Városok zsongása este és nappal és örökké.
Eleget tapasztaltam. Az élet ítéletei.-Zsongások és Látomá-
sok!
Indulás az új érzés és az új zaj felé.

Arthur Rimbaud

in memoriam F.J.

2009. december 2., szerda

mai vers

HARMATOCSKA

Guggolva ringadoz
a málnatő, meleg
karján buggyos, zsíros
papiros szendereg.

Lágy a táj, gyöngy az est;
tömött, fonott falomb.
Hegyek párája rezg
a halmokon s dalom.

Hát dolgoztam híven,
zümmögve mint a rét.
Milyen könnyű a menny!
A műhely már sötét.

Fáradt meg együgyű,
vagy tán csak jó vagyok
s reszketek, mint a fű
és mint a csillagok.

József Attila

2009. december 1., kedd

morfondírozás versekről

Ma a könyvek közt matatva rábukkantam utasi mária hajnali ravatal -így van írva,kis betűvel mind- verses kötetére. Ezt a könyvet az első szeretőmtől kaptam 16 éves koromban. Akkoriban minden nap olvastunk verseket. Szerettük nagyon Adyt- Eszti barátnőmmel , tetszett nekem a pécsi fiatal írók antológiája , - főleg a Bebesi- az ember már el is felejtette: kér fűszál közt egy fekete bogár fejét ölébe hajtva sírdogál.Vagy az Utasi: Neve hímpora ,álomvirág, termő egész, formája csönd és szeretet. Azt gondoltam akkor: ez csak az Isten lehet. Csak úgy tolultak fel bennem a rég elfelejtett, de akkor kívülről fújt versek, részletek. Nem beszélve a saját magunk fabrikálta verssorokról...neked adom a bal mellemet, a csillagos homlokút,hogy ringó éjben rövid sóhaj beteljesüljön.... persze akkor még mit tudtunk a ringó éjről..?
Csak álmodtuk..
Aztán egyszer csak ott találtuk magunkat az akkoriban oly gyakori író-olvasó találkozókon.
Sose felejtem el mekkorát röhögtünk a széksorok alatt egy barátommal Pilinszky Végkifejlet verseskötetének ismertetésén.Persze baromira szégyenkeztünk ezen a nyerítésen, de nem tudtuk abba hagyni. Valahogy nevetséges volt ahogy ez a törékeny ember, azon vékonyka kis hangján felolvasta verseit. A végére azért lecsitultunk, főleg a rosszalló tekintetek miatt...
Nem tudom vannak -e mostanában író-olvasó találkozók? Gondolom vannak. Egyről azért tudok : Mándoki Gyuri költő barátunk 2 hete mesélte Egerben, hogy ő itt már olvasott föl... (MŰÚT 54.évfolyam 2009016....)
Szóval, hogy megtaláltam ezt a kis könyvet, ezt az utasi máriát, elgondolkodtam. Mennyire lesüllyedtem az adótörvények sötét bugyraiba és milyen jó lenne újból minden nap olvasni egy valamire való verset, vagy kreálni egyet, még ha olyant is mint a nagykőrösi konzervgyár az ember csak mélán áll és bebámul a gyár kapuján....

2009. november 26., csütörtök

morfondírozás pénzről

Mit csináljon az ember amikor az időnként felbukkanó régi jó barátja nehéz anyagi helyzetére hivatkozva kölcsön kér? Jól tudod nem először, nem is utoljára. Azt is hogy ezek a krajczárok már soha nem fognak visszatalálni a pénztárcádba. Vajon most jót teszel vele ha adsz vagy nem?
Morfondírozok magamban... Forgatom a gondolataimat az üres bugyellárisok és bankszámlák, Apeh-os tartozások és hitelek meghosszabbítása körül...
És még azt gondoltam,hogy kikászálódtunk már a szegénység bugyraiból!
A zsíros, lekváros, cukros kenyerekből...a pénznek az agyonszámolgatásaiból...
Végül is legyen igaza Jézusnak! Aki kér az kapjon is!
Hisz én is kaptam, még csak nem is kértem...
Talán jót teszek vele ha adok.Még ha nem is arra költi amire kérte...
Az Írás is így szól: "A ki tőled kér, adj neki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól." Máté 5.rész 42.

2009. november 19., csütörtök

rémisztgetések

Vajon honnan jön ez az éjszakai rémisztgetés és gyötrés? Hirtelen ébredés? Nehéz légzés? Heves szívdobogás, gyomorfájdító rohadt érzés? Talán a nappaloknak visszhangjai csapódnak? Ez a bizonytalanság...? Apeh fenyegetőzései...?
vagy valami más?... a kor hozza... a változó...?
Reggel ébredek és amikor már a hatodik éjszakán is ez történik elgondolkodom, hogy ideje felvenni az erre az alkalomra vett szép csipkés fehérneműt és meglátogatni a rég nem látott körzetit.
És kezdődik... mit is mondjak neki.. morfondírozok magadba hosszú órákig. Most mondjam azt, hogy dobog a szívem éjszaka, meg hogy megijedek, meg hogy gyötrés van?
Na,jó ezzel kezdem. Talán nem néz hülyének. Nem nézett. És akkor kezdődnek ám a kalandok! Labor, EKG meg ilyesmi. Micsoda élmény! Üldögélek ezeken a hideg szocreál székeken a várókban nézelődök és fülelek. Csodadolgokat hall az ember ilyenkor elsuttogott rémtörténetekről... És már érzem, nincs semmi bajom! Már úgy is megyek vissza a dokihoz a leleteimmel, hogy én tulajdonképpen csak a azért jöttem mert lejárt a jogosítványom...és a doki is meg van elégedve, hogy milyen jó sikerült neki beállítani a vérnyomásom....Mind a ketten jól jártunk. Én meggyógyultam 1 nap alatt a doki meg kapott egy ötezrest a jogsi miatt.
Csak azt nem tudom mi lesz ha beállít megint ez az éjszakai rémisztgetős????

2009. november 10., kedd

otthonka


Csodadolgokat lát az ember jártában-keltében.
Ma három szemrevaló otthonka kellette magát egy nagykapura kiakasztva.
Eddig azt gondoltam ilyen príma darabokat csakis a pécsi vásárban lehet fellelni.
Szerencsére tévedtem. Megálltam és komolyan elgondolkodtam azon, jó lenne már venni egy-két darabot ebből a szép árúból. Sőt az is átvillant a gondolataimban, hogy ha nem kellene ennyi adót befizetnem az Apehnak, akkor talán gyűjthetném is rakásra. Mert van belőle nejlon (hát ezek a legszebbek) pamut és len anyagból készültek, nem beszélve a minták és színek sokaságáról, na és a formákról...
Igen, azt hiszem legalább egy darabot fogok venni!
Jó lenne találni egy igazi hagyományos nejlon kis otthonkát.. talán zöld, vagy jó lenne a kék apró mintás is. Szépen felhúznám a konyhában főzés közben és anyámra gondolnék akinek szintén volt egy otthonkája. Barna apró mintás. Mert ő barna színt szerette. A meleget. Ami áradt belőle. Barna apró mintás otthonka nélkül is...
Az otthonkájában konyhánk szaga rejtőzött. Jó volna kicsit szagolgatni még....

2009. október 28., szerda

én nem tudom

Én nem tudom, de valahogy nem megy nekem a beindulás a "legyen a horváth kertben budán"-ra, még ha a Budapest Bár adja is elő. Pedig az ember próbál igazán kulti lenni de nagyon....talán a Németh Juci, meg a Ferenczi... akkor is a Villa Negra mégiscsak a Págeré... jól van na, ezzel is lehet pénz keresni.
Nekem azért marad a Led Zeppelin vagy az E.Burdon. Mégsem Fred Aster szmokingjában muzsikálnak.

2009. október 27., kedd

talán

Talán beindul ez az oldal újra.Elég sok idő és gondolat kimaradt. Talán megérte, talán nem....Talán kezdjük el....
Volt mászkálás jobbra-balra, délen és még délebbre, volt kultúra és
zenei töltődés, munka és pihenés, nevetés és sírás, betegség és halott emberre lelés.... és volt egy fekete bajuszos egér aki kifeszítette egy macska állkapcsát és bedugta a fejét a hegyes fogai közé, és a macska a kis szürke nyakra helyezte szemfogait....
És akkor énekelve arra jött a Szent Stricius-árvaház tizenegy világtalan leánynövendéke. Na, tudja valaki miben is van ez???? Jó lenne...
Egyébként a kertben ez a történet megtörtént... a világtalan leánynövendékek nélkül.
De az biztos, hogy tizenegy árva fekete bajuszos egérnövendék siratta az almahalmok között ezt az egy kis fekete bajuszos egérkét...

2009. július 7., kedd

Pusmogások

Ha két régi gyermekkori barátnő egyszer összejön, akkor aztán beindul végre egy igazi pusmogás az első szerelmekről, kézfogásokról, csókokról, melengető érzésekről.
Pusmogás bolond érzésekről, víz illatáról, legelők szagáról. Életről és halálról.
Pusmogás a házi praktikákról, fortélyokról és (nájlon) otthonkákról.
Aztán a lassan csendesedő pusmogás közepette a két barátnő már tudja , hogy ez a sustorgás rendesen segít kiengedni a gőzt és ez így van jól....

2009. július 4., szombat

Használati utasítás a bloghoz

Többen jelezték, hogy szeretnének írni a blogba, de nem tudják, hogyan kell. Íme a segítség:

Ha bármilyen témában írni szeretnél a blogomba, küld el a szöveget a fent látható e-mail címemre és a nevedben, vagy amilyen néven akarod, közzéteszem.
Ha megjegyzést akarsz írni valamelyik bejegyzéshez, kattints a szöveg végén levő "megjegyzés" gombra és a felugró ablakba már gépelheted is.

Ez az információ az oldalsó sávban ezután állandóan megtekinthető.

2009. június 29., hétfő

Morfondirozás

Na, csak ne kelljen keresni régi bizonyítványt, anyakönyvit vagy valami fontos papírt a gondosan elrakott íratok között. Tűzfészekbe nyúl az ember ha évekig feléje sem néz.
Írógéppel írt áttetsző vékony 25-30 éves papírok kerülnek elő amiket sose láttál. Nyilatkozatok, kérelmek, bírósági határozatok. És rádöbbensz, hogy amit éven át csináltál azt törvényi rendelkezés írta elő. Sose tudtad, de csináltad igazán szívből mintha a sajátod lenne, mintha a véredből lenne, csak még óvatosabban.....
Szepynek: aki tudja mert neki ebből kettő is van... a négy közül...

2009. június 25., csütörtök

a Szív monológja

Ma olvastam egy elég érdekes dolgot. Egy hamvasztóüzemről szólt. Amiben azt írják, hogy a szív makacs. Hogy az emberi testből a szív áll ellen a a legtovább a gyorsított enyészetnek. Amikor már minden rég elhamvad akkor a szív még mindig izzó csomóként pislákol a kemencében.
A SZÍV HAMVAD EL UTOLJÁRA. Lehetne ez akár egy melodráma vagy egy régi sláger címe is...
Ez érdekes, elgondolkodtató és számomra megdöbbentő esemény.
Szepynek: Mózes I. 9/5.
Példabeszédek 4/23.

2009. június 24., szerda

Most láttam egy jót, nekünk valót! Keresd filmklik.hu-n, regisztrálj
és nézd meg az Álmodozók c. filmet. ( ingyenes)Nem fogod bánni, hogy elcseszed vele az időd.....

2009. június 21., vasárnap

első bejegyzés

Úgy gondolom fájóan hiányzik életünkből egy igazi közösség vagy közélet, mindegy minek mondjuk.
Az emberek belemerülnek a magánélet és a családi élet keretei közé, a munka és a pénz kíméletlen keresése alá. És így sikkad el az emberi dimenziónk....
Talán ez a blog segít kicsit egymásnak értékeket átadni, vagy segít megszabadítani nyomasztó és fülledt gondolatoktól.
Talán sikerül monológokat összehozni, amelyek illeszkednek majd egymásra mint egy gyöngy füzér-folyandár. Ennek reményében üdvözlet: xéniától

megjegyzés: xenia= görög eredet, jelentése: ajándék vendégnek.
( az írás ajándék magadnak, aki vendég vagy ezen az oldalon)
Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy az 50 év körüli korosztály gondolatai és érzelmei, élményei és drámái, örömei és szenvedései hangos beszéd helyett leíródjanak és kiszabaduljanak erre az oldalra.
Legyen a mottónk ez a Seneca idézet " Elégedjünk meg ezzel a ranggal: ó milyen jó ember "