Napokban egy ügyfelem azt találta mondani, hogy én egy szociálisan érzékeny egyén vagyok és ezért ő nem is venne fel magához alkalmazottnak, de még vállalkozónak sem vagyok egy ideális alkat.
Hmmmm.... dünnyögtem magamban . Morfondírozgattam napokig ezen a kijelentésen.
De hát sokféle szociálisan érzékeny dolog van.... szociálisan érzékeny építészet, szociálisan érzékeny képzőművészet, szociálisan érzékeny írás, szociálisan érzékeny cég... szociálisan érzékeny könyvelő....aki elnézően mosolyog a kifizetetlen könyvelési számlái fölött...
Hát akkor mire is lennék jó?
Talán szociálisan érzékeny kóbor emberek és állatok etetésére. Igen azt hiszem erre vagyok legjobban szociálisan érzékeny.....
És arra gondolok ahogy majd idősödöm, egyre több ilyen szociálisan érzékeny elhagyott ember és állat ballag majd utánam, mint ahogy az volt a 101 kiskutyában, a szociálisan érzékeny öregasszonnyal......:)
2010. július 6., kedd
2010. június 18., péntek
LZ

Ma megint be kellett rakni a Led Zeppelineket.....nagy melók után mindig ez jön levezetésnek.
Fülhallgató fel, fejem közepében szól az akusztik. Pihenés. Friends.Gallows Pole. Kashmir.
És ha az ember egymagában élvezheti ezeket a dolgokat, légitározhat, vághatja a pofákat rázogathatja a fejét, ugrálhat, emelgetheti a kezét az égnek, némán ordibálva tátoghat, szóval minden ami az életéből kimaradt, amit egy koncerten talán kiadhatott volna magából.
Mindig emlegetem a barátnőnek, mekkora marhák voltunk, hogy a Rolling koncerten, olyan szépen ültünk csak és mosolyogtunk a príma helyünkön ahelyett, hogy lent a küzdőtéren küzdöttünk volna a saját magunkba zárt süket némasággal és végre egyszer büdös életbe kiordibálhattuk volna magunkat. Talán utoljára....de hát ez sem történt meg.
2010. június 13., vasárnap
Egy koncert
Akartam írni egy különleges hangulatú koncertről, de elszállt.... ami megmaradt belőle az a kiszámítható emberi viselkedés....
Padsoron belüli kelleténél hangosabb megjegyzések, öreglányi rosszalló tekintetek....
Az ember szinte érzi a konyhai szigort és magányt a utóbbinál, kicsit a feltűnni vágyást meg az előbbinél..
A konyhai szigoros nő úgy gondolom más előadáson is szeret megrovó tekintettel körbe-körbe nézegetni. Nagy szerencséjére mindig akadnak olyan emberek akik meg szeretnek megjegyzéseket fűzni dolgokhoz. Mindig egymásra talál ez a két társaság....
Én meg szeretek ezen morfondírozgatni és várni, hogy
mikor kezdődik el a pisszegetés, csittegetés, hallatlanozás meg ilyesmi...
De ez most elmaradt. Azért a zene jó volt. Finoman szólt a szaxofon, száz helyről verődött vissza a székesegyház faláról a trombita. Ezért ( is) érdemes volt elmenni.
Csak ezek a szigorú és rosszalló tekintetek....
Padsoron belüli kelleténél hangosabb megjegyzések, öreglányi rosszalló tekintetek....
Az ember szinte érzi a konyhai szigort és magányt a utóbbinál, kicsit a feltűnni vágyást meg az előbbinél..
A konyhai szigoros nő úgy gondolom más előadáson is szeret megrovó tekintettel körbe-körbe nézegetni. Nagy szerencséjére mindig akadnak olyan emberek akik meg szeretnek megjegyzéseket fűzni dolgokhoz. Mindig egymásra talál ez a két társaság....
Én meg szeretek ezen morfondírozgatni és várni, hogy
mikor kezdődik el a pisszegetés, csittegetés, hallatlanozás meg ilyesmi...
De ez most elmaradt. Azért a zene jó volt. Finoman szólt a szaxofon, száz helyről verődött vissza a székesegyház faláról a trombita. Ezért ( is) érdemes volt elmenni.
Csak ezek a szigorú és rosszalló tekintetek....
2010. június 3., csütörtök
szemétgyűjtés

Érdekes jelentnek voltam ma fül és szemtanúja.Egy ifjú ember világítós zöld mellényben a földre hajolgatva a nylon zsákjába a szemetet szedegette össze. Időnként bizonytalanul nézett fel a mellette álló jól öltözött úriemberre és kérdést tett fel neki: ez is szemét? A kioktatós és fölényes válasz nem maradt el: ezt is szemétnek nézik az emberek! ( ép egy papír zsebkendő foszlány volt a kérdés tárgya).
Hát... csodadolgok vannak ebben az országban, amikor egy szemétgyűjtögető mellé kirendelnek egy főnököt oktatásra.....
2010. május 28., péntek
otthonkák
HÚ! Micsoda otthonkát láttam ma! Atyavilág... lélegzet elállító volt! Csak pillogtam ott a nagy kapu előtt! Igazi régi keménykötésű lenvászon, barnás színben, az ötvenes évek dizájnjában pompázva. Ezt aztán Esterházy Esti Kornéljának elszánt földosztásos arcú Rózsikája is megirigyelhetné, miközben "mély torokhangon bugyborogna belőle: az anyja kalóz úristenit" ez aztán az otthonka!
S.-nek szeretettel:)
S.-nek szeretettel:)
2010. május 23., vasárnap
esti fények
Nem tudom ki hogy van vele, de én a e fények közül az estit szeretem a legjobban. Nem mintha a reggeli csúnyább lenne, de az sokkal lüktetőbb és virgoncabb mint az esti megnyugvó.Reggel még táncol a fény a levegőben, fűszálon, de az esti már csak lankadva puhán elfekszik. Ajándék, hogy szerethetem ezt....
2010. május 7., péntek
bánatos
Vajon miért tudja némely muzsika az ember szívét kicsorgatni, facsarni? Rádőlni a mosogatóra és
bőgni? Én nem tudom,de nagyon hervasztó tud lenni ez ...és bánatos ....csak egy J.J. Cale kellett hozzá, egy régi dal, egy régi érzés és a mostani üresség.
"Két fűszál közt egy fekete bogár fejét ölébe hajtva sírdogál" / Bebesi K./
Ez a szerencsétlen is biztos J.J. Cale-t hallgatott....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
