cipők

Hihetetlen dolgokat tudnak a nők időnként felhúzni....Főleg ha egy szakmai előadásra készülnek.
Ma láttam a mellettem üllő hölgy lábán egy ezüst színű csizmafélét kék cipzárasat, egy lila nagyon tűsarkost előttem, és mögöttem egy égszínkék hegyesorrú és virágmintás csukát. Csak ültem ott a Barbis színorgiában. Mint egy babaházban. Morfondírozgattam magamban, hisz nekem is volt valamikor rózsaszín cipőm... olyan mokkaszín féle ....hű, de szerettem! Bécsben vettem, akkor még az igazán nagy szám volt!
Nézegetem a lábamon a lapos sarkú átlagosan barna cipőmet. Kár, hogy széttapostam azt a rózsaszínt! Ide kívánkozott volna most. A lila tűsarok és az égszínkék virágmintás
közé. De talán az ezüst kék cipzárassal is összebarátkozott volna....:)))

bűbájolgatások

Amikor két idősödő hölgy összeül egy kedves étteremben és te fültanúja vagy a beszélgetésüknek az csupa gyönyörűség!
Az egymásnak való öltözködés! A finoman bodorított és frissen festett hajak, szép selyemblúzok és kosztümök, fényes fekete cipők! A dicsérgetős szép szavak küldése egymásnak!Fecsegés és locsogás..
Bámulod őket és fülelsz miközben az orrod a levest súrolja.
Előkerülnek a fényképek is :" hogy hasonlít rád a Zolika,főleg a homloka" - homlok -homlok morfondírozgatok magamban hogy hasonlíthat egy homlok? lapos vagy magas- csúcsos?Nézem a szemben lévő nő homlokát, sem nem lapos sem nem magas- csúcsos, egy homlok csak és kész.
" és ez a lányod? milyen szép, meg rajtad ez a tunika..." ""Hát megöregedtem.." mondja diszkréten a tunika a selyemblúznak. A tunikás talán annyi mint én. Nézem a szomorúan a farmerom....
Ők csak tovább fecserésznek. Boldogok, hogy a főnök itt tudja a nevüket, örülnek a langyos kávénak és a múltkor is milyen finom volt tiramisunak.
Turkálok a menüben és irigykedem. Hát ilyen dolgokkal is lehet mulattatni az időt.....

corega tabs-öregek ideje

Tegnap, mikor néztem a Brit Filmakadémia díjátadóját és benne egy öreg hölgyet, Vanessa Redgrave színésznőt aki életmű díjat kapott, elgondolkodtam. Milyen szép is volt valamikor a Nagyításban. Ez a szipogós mosoly itt az átadón, szívéből jött a sugárzás... Milyen jó is lenne ilyen szépen megöregedni....
Elmerengtem... már pár éve figyelem az időseket.... ráncaikat, őszülő hajukat, bőrüket ahogy rátapad vékonyka csontjaikra...keskenyedő, görbülő ajkaikat, hajlott hátukat... hát ilyenek leszünk mindahányan...
Mégis úgy gondolom,hogy nevessünk és sírjunk ameddig csak tudunk! Simogassuk azt akit szeretünk. Embert, állatot.
És amikor eljön a corega tabs ideje, hát ragasszuk fel ezt a szart, hogy legalább a mosolyunk legyen olyan mint régen: egy szívből jött sugárzás. És akkor talán nem lesz semmi baj....:))))

hangicsálás

Most aztán már tényleg tavaszodik! A hócsöndet a hegyen felváltotta a hangicsálás...
Kész zenemű amit a madarak ilyenkor produkálnak! Persze a párjukat keresik, aztán mindent
beleadnak....A madáretető is még tele van a nem régiben kiszórt szotyolával..hiába ha madár szerelmes úgy látszik nem éhes....
A hunyor i s kibukkant a lombszőnyeg alól. Az első hírmondó...
A patak zúgása! Micsoda muzsika! És ez csak ilyenkor zubog, rohan lefelé hóolvadás után.
Szóval egy koncert az egész. A tavasz nyitánya.
Csak ezek a megcsonkított, derékmagasságban kivágott fák ne lennének! Koronája és törzse már rég elhamvadt egy ócska kályha tűzfészkében... madár többé ezen már nem hangicsál:(((

hócsönd

Felfelé baktatva a hegyen legjobb a morfondírozgatás, ha lábad alatt ropog a hó és fentről meg puhán esik.
Ilyenkor aztán a gondolatok csak úgy csapodár módon folyékonyan érkeznek, de már el is gurulnak, nyomot sem hagyva. És marad csak a hócsönd. Így hívom ezt a semmihez nem hasonlítható csöndet. Szeretem ezt nagyon. Elnyom minden zavaró, utálatos dübörgést és morgást. És lassan bennem is minden elhalkul és pihen.
Most már csak a rácsodálkozás marad a tájon... és a hócsöndnek az elraktározása...

adóbevallások

hajhaj....:(((((( adóbevallások gyártása február 25-ig.:((((((((((((((((
A(Z)PEH.....
De éjszakánként mikor befejezem egy részét, akkor bizony:

Oly lágy az este mint egy szöllőszem,
gurul puhán emlékeim között.
Egy szőke este. De már nem emlékszem.

József A.

és zuhanás, mélyalvás.......és jamjam.

Led Zeppelin

Úgy gondolom nem árt ha egy sok munkával és stresszel terhelt időszak után az ember estefelé benyomja a DVD-t, beállítja a megfelelő hangerőt, és a szobája közepén neki áll ugrálni és ordibálni Robert Plantel együtt.
Milyen jó is, ahogy pattognak le a kimerültség fájdalmai! Ahogy oldódik a feszültség! Ahogy tűnik el az iroda.... és ahogy marad erre az estére a zene békéje és nyugalma. áááááááááááhhh micsoda egy paradicsomi megpihenés! Mindjárt ott is vagy a régmúltban, lég gitározva, ugrálva, ordibálva a testvérbátyáddal a szülői ház szobájában. Igen, itt aztán szólhatott hangosan a Led Zeppelin! Persze volt egy gitár, fából fabrikálva, nem volt egy akusztikus fajta, de amire kellett arra jó volt. Jól meg lehetett rajta tanulni lég gitározni. Amit az ember ennyi eltelt év után is nagyon tud hasznosítani ...és szól a Whole Lotte Love és ott vagy a régi udvarban, érzed a bőrödön a nyári nap akkor még simogató melegét, érzed a meleg trágya szagát, ballagsz az udvar hátsó felébe, füledre szorítva legnagyobb hangerőn az Orion rádiót, mert még ott is a L.Z-nek kell szólnia. Ó, hogy szét nem robbant az a budi ettől a rettenetes nagy szerelemtől!
Milyen jó is, hogy van a zene... Milyen jó elmerülni benne.. Milyen jó szabad utat engedni az érzelmeknek...
Jó benne megpihenni....
És az iroda? Kérdezné Arthur R. ....