nem100as

Napokban találkoztam egy rég nem látott kamasz - fiatal felnőttkori barátnőmmel.
Megütközve láttam az idő hogy bánt el vele. Valamikor buktak rá a pasik rendesen, a magabiztos szőke, nagyon csinos jogásznő még az én akkori emberemet is elhalászta.....
Most egy kövér, csapzott, ápolatlan (szőke)hajú, ritka fogazatú nő áll előttem ócska trikóban és egyfolytában nyomja az élete keserű fordulatait. A volt férjéről, aki még most is mérgezi őt valami szerrel, az anyjáról aki sosem volt egy 100-as, a fiáról aki ezek miatt hagyta el a tanulást és most nem csinál semmit, ő magáról hogy milyen kiütései vannak.... és csak mondja, mondja, mondja a sok sületlen dolgot, amikor egyszer csak sikerült közbevágnom és közös barátnőnkről kérdezősködnöm. Na azt mondja ez a nő nem normális, tök hülye és biztos benne, hogy nem 100-as ,mert hogy lett volna valami közös üzletük de nem jött össze, ugyan is kiderült, hogy egymást sem találták teljesen 100-asnak. És elmondta, miként ordibáltak egyszer ez miatt a Tesco közepén és hogy küldték el egymást az anyjukba . Akik szintén nem voltak 100-asok. Tudom, mert ismertem őket és szinte annyi idősek voltak amikor becsavarodtak mint mi most. Ezen elgondolkodtam, hogy vajon törvényszerű e ez a dolog... mert akkor nem csodálkozom, hogy az élet és az idő így kikezdte e két nőt...
Anyámon sosem láttam ezeket a 100-as jeleket, reménykedem tehát, talán én megúszom..... habár... mostanában sokat beszélgetek a macskámmal aki ha kedve van hozzá, válaszol. Vajon 100-as ez a macska vagy nemszázas???...))))